Bár sokan pénzügyileg tudatosnak érzik magukat, a valóságban a pénzügyi tudatosság terén a magyar háztartások az EU tagországok között az alsó harmadba tartoznak, a nyugdíjba vonulásra való felkészülésben pedig még inkább el vagyunk maradva. Nyitrai Győző, az MBH Befektetési Bank üzletfejlesztési vezérigazgató-helyettese szerint továbbra is igaz az a több éves tapasztalat, miszerint a lakosság egyharmada képes megtakarítani, az egyharmada képes, de nem akar, míg az egyharmada nem képes.
A 2024/2025-ös tanévben 11. alkalommal vehetnek részt a PÉNZ7 pénzügyi és vállalkozói témahéten az iskolák. A témahetet állami, piaci és civil szervezetek is támogatják. A múlt tanévben közel 1 290 iskola 203 ezer diákja kapcsolódott be a programba. A mai nappal megkezdődött az iskolák regisztrációja is - hívta fel a figyelmet a Nemzetgazdasági Minisztérium.
Bár a háztartások pénzügyi egészsége szorosan összefügg az iskolázottsággal, a jövedelmi helyzettel és a lakóhely településméretével, más, szemlélet- és viselkedésbeli szempontok is jelentősen befolyásolják az eredményt. Az MNB Pénzügyi Egészség Index 2024 őszén egy 0-100 pontos skálán 53 pontot mutat, vagyis a lakosság pénzügyi egészsége közepesnek tekinthető. A lakosság 14 százalékának kritikus, 30 pont alatti az eredménye, míg a legjobb eredményeket a megfelelő megtakarításokkal rendelkező, pénzügyeiket tudatosabban kezelő, fogyasztási szokásaikat saját jövedelmi viszonyaikhoz körültekintően igazító háztartások érték el.
1 milliárd forint adományt kap a Kavosz Vállalkozásfejlesztési és Pénzügyi Szemléletformálási Alapítvány a Nemzetgazdasági Minisztérium alá tartozó állami cégektől. A Széchenyi Kártya minden beruházási típusú hitelénél október 31-étől 5 százalékról 3,5 százalékra csökken a nettó fizetendő fix kamat mértéke a teljes futamidő alatt - jelentették be egy keddi eseményen.
Az Allianz Foglalkoztatói Nyugdíjszolgáltató Zrt. megszűnésére vonatkozó döntését az MNB előzetesen jóváhagyta és visszavonta annak engedélyét. A tevékenységét végelszámolással lezáró nyugdíjszolgáltató ezt megelőzően valamennyi jogszabályi és anyagi kötelezettségének eleget tett a vele kapcsolatban álló tagok és foglalkoztatók felé - közölte az MNB.
Egyre több ország ismeri fel, hogy a pénzügyi kultúra fejlesztése össztársadalmi érdek. Azok az országok, így például Magyarország, ahol az iskolai tananyag része a pénzügyi műveltség fejlesztése, jobban teljesítenek a nemzetközi mérésekben. Cikkünkben áttekintjük, hogy jelenleg mely országokban és milyen formában tanítják a pénzügyi és gazdálkodási ismereteket.
Valamivel elmarad az OECD-országok átlagától a hazai 15 éves diákok teljesítménye a pénzügyi műveltségét mérő mutatóban – derül ki egy friss PISA-felmérésből. A jelentésből azt is ki lehet olvasni, hogy a diákok teljesítményében mutatkozó különbségeket az OECD-tagállamok közül a legnagyobb mértékben Magyarországon magyarázza az eltérő társadalmi-gazdasági helyzet.
A Z generáció tagjai aktív pénzkeresők, adót fizetnek, lakbért, rezsit és tandíjat, mindeközben próbálnak megtakarítani, mégis úgy érzik, hogy nem eléggé tájékozottak a pénzügyi kérdésekben. Ez nem meglepő, mert a gazdasághoz kötődő egyetemi szakokon kívül sehol nem tanítják a pénzügyi ismereteket, a család idősebb tagjai pedig nem tudják érthetően átadni ezt a tudást, vagy akár ők maguk sincsenek tisztában alapvető gazdasági és pénzügyi fogalmakkal. A GEN Z Fest-en, május 9-én szakértők segítenek tisztázni a pénzügyi kérdéseket, legyen szó lakhatásról, vállalkozásról vagy befektetésről.
A legtöbb korosztályban tízből négyen értettek egyet azzal, hogy a fiatalok túl sokat költenek szórakozásra, divatra, valamint tízből hárman gondolták úgy, hogy a harminc alattiak csak a mának élnek - derül ki abból a friss országos kutatásból, amelynek eredményeit az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége hozta nyilvánosságra. A kutatás egyik érdekes tanulsága, hogy a fiatalok több esetben is rosszabb véleménnyel vannak saját generációjukról, mint az idősebbek.
A KPMG felmérése szerint még az évek óta fenntarthatósági úton járó cégeknek is fejtörést okoz, hogy miként emeljék a döntéshozói szintre a fenntarthatósági jelentéskészítéshez kapcsolódó feladatokat, megfelelően integrálva azt a szervezet működésébe. A kutatás alapján az eddig inkább kvalitatív beszámolók egyre inkább válnak kvantitatívvá, ennek következtében elkerülhetetlenül a pénzügyi és kontrolling területek illetékeseire hárulnak az ezzel kapcsolatos feladatok. A fenntarthatósági kérdések, problémák és lehetséges megoldások, a zöld átállás, a finanszírozás, és még sok kapcsolódó témával a Portfolio is foglalkozik április 24-én a Sustainable Tech konferencián. Részletek a linken.
Már 2026 előtt is alkalmazhatóak az ingatlanalapokra vonatkozó új szabályok, ami azt jelenti, hogy visszatérnek a lakosság régi kedvencei. Bár vonzó a rövid visszaváltású ingatlanalap, a hosszabb sorozatok jobb hozammal kecsegtetnek – mondta a Portfolio-nak adott interjúban Mikesy Álmos, a Diófa Alapkezelő Zrt. elnök-vezérigazgatója. Szerinte az új szabályok nem fogják érdemben visszavetni a befektetői tudatosságot, mivel gyakorlatilag ugyanazt az elvet kívánják érvényesíteni, amit az MNB, csak más eszközrendszerrel. A szakember úgy véli, kevés befektetési alap van, amely olyan mértékben tudja stimulálni a gazdaságot, mint egy ingatlanalap, és van is min javítani, alig van ugyanis tranzakció ma a magyar ingatlanpiacon.
A magyar lakosság jelentős része továbbra sem fordít kellő figyelmet kiadásainak rendszeres követésére, pedig azok, akik vezetik a költéseiket, kisebb valószínűséggel kerülnek nehéz anyagi helyzetbe. Az úgynevezett „hónap vége jelenség” elkerülése mellett a fenntarthatóság a pénzügyek terén is egyre többször szempont, amely a mindennapi bankolási szokásainkban is kezd megjelenni. Kökény Dávid, az OTP Bank Termékfejlesztési senior menedzsere szerint a fiatalok már sokkal határozottabbak és tudatosabbak ezen a téren, az egyéni karbonlábnyom csökkentése azonban minden korosztály felelőssége.
A pénzügyi tudatosság hiánya a lakosság körében világszintű probléma, Magyarországon elsősorban a lexikális tudás gyakorlatba való átültetése okoz gondot. A jövőtudatosságot fejlesztő OTP Fáy Alapítvány egyik kiemelt célja a pénzügyi ismeretek terjesztése, elsősorban a fiatalok körében. Csejtei Ildikóval, az alapítvány ügyvezetőjével beszélgettünk arról, hogy milyen programmal készülnek trénereik a november 9-re meghirdetett GEN Z FEST / GREEN fesztiválra, ahol a fenntarthatóság legkülönbözőbb aspektusai, így a zöld pénzügyek is fókuszba kerülnek. Az ügyvezető beszélt arról is, hogy mely témákban a legfontosabb fejleszteni a gyerekek pénzügyi ismereteit és milyen módszerekkel lehet ezt megvalósítani.
Megnyílt az MBH Bank első budapesti digitális kioszkja: az Állatorvostudományi Egyetemen telepített okoskapszulában a hallgatók helyi ügyintéző személyes közreműködése nélkül, biztonságosan és kényelmesen tudnak számlát nyitni. A bank első körben tíz, a magyar FaceKom által fejlesztett digitális banki kioszkot telepít hazai egyetemeken. A tervek szerint a jövőben további banki termékekkel és szolgáltatásokkal bővül az egyetemi digitális kioszkok kínálata.
9 nap múlva, október 1-én indul a bankok kötelező lakossági tájékoztatása - derül ki a GFM közleményéből.
A technológiai újítások és a digitalizáció előretörésének következtében az értékláncok lerövidültek, egyre jellemzőbb, hogy a vagyonkezelők direktben is foglalkoznak az ügyfelekkel. A direkt vagyonkezelés elterjedéséhez azonban még jó pár év kell Magyarországon – hangzott el a Portfolio Future of Finance 2023 konferenciájának vagyonkezelői panelbeszélgetésében. A résztvevők egyetértettek abban, hogy a pénzügyi tudatosság fejlesztése lenne a nulladik pont, amíg a befektetési portfólió nagy részét a bankbetétek és az állampapírok teszik ki, nehéz ESG-ről beszélni. Kitértek a szakértők az egyre szigorúbb és egyre nagyobb versenyhátrányt okozó szabályozói és kormányzati elvárásokra is.
Az orosz-ukrán háború legfontosabb eseményei percről percre számolunk be.
Feltartóztatták a tankert.
Alapvetően jó világ jöhet.
Gyorgyevics Benedekkel, a Városliget Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk.
Miért csökken a közvetlen külföldi tőkebefektetések volumene?
